Sajnos erről lemaradtam….

Megvolt a budapesti ACDC koncert. Sajnos jegyhiány miatt lemaradtam róla. Pedig nagyon jó lehetett…. Remélem lesz még alkalom…

Until the end of the world

Rég nem hallgattam U2-t. Ma akadtam rá erre:

Elő kéne venni a régi jó zenéket…..

A Vasszűz visszatért!

Vénségemre, eljuttam én is a híres neves Szigetfesztiválra. Jó oka volt, ugyanis ott játszott az Iron Maiden. Ífjú rocker koromban reméltem is, hogy pár együttest élőben is láthatok majd, mielőtt elvinné őket a kokó, a pia vagy a vénség. Rolling Stones és Iron Maiden már kipipálva. Maradt még az AC/DC és a Judas Priest.

A Szigetre, Druszával mentünk. Kaptunk két nap kimenőt az asszonyoktól. Igaz mindkettőnknél ott volt a rendelés különböző vásárolnivalóval…

A Szigetre már délután 6kor kiértünk. Hamar benyomtam egy Pilsener Urquell-t, hogy legyen ideje felszívódni, amíg elindulunk a szállás felé. Aztán hamar bedobtunk egy-egy “arab” gyrost. Se a gyros-hoz, se az arab kajahoz sok köze nem volt. Utána még lenyomtam egy adag szerb hagymás húst. Ez már sokkal jobb volt. Közben Drusza szorgalmason nyelte a söröket.

Aztán jött Lauren Harris. Gyenge produkció. Szerencsére sokat nem tartott.

Este 9-re aztán már mindenki kész volt. Szerencsére Dickinson és haverjai britek, úgyhogy pontosan indult a koncert is. Hang jó, habár nagyobb erőre számítottam. De indult szépen a Transylvania, Churchill tata beszéde és aztán az Aces High akkordjaira megtelt a színpad gitárossal és fénnyel.

Jöttek sorra a számok. Trooper, Can I play with madness, Fear of the Dark, Run to the hills, ésatöbbi. A díszletek jól passzoltak a számokhoz. A legjobb a Rime of the ancient mariner díszlete volt, egy régi hajó belseje. NEm beszélve, arról, hogy a betétnél recsegett-ropogott a ladik. Hangulatnak csodás volt.

Potom 50 évével, Bruce kolléga kirohanta magát. Az Index kritikusa szerint többet szaldgáltak mint egy focista egy idény alatt. Nem rossz hasonlat!

Aztán jött a ráadás, három dal. És két óra elteltével vége lett. Szép volt. Megérte. Aki nem jött el – hallod Ati?! – az bánhatja!

Már csak annyi maradt, hogy kievickéljünk a tömeggel együtt a szigetről. Be az első benzinkúthoz, ahol megvettünk egy üveg vizet, amit lenyomtunk hirtelenjében. Aztán a szállás előtt még egy benzinkútnál vettünk egy-egy sört, amit a panzióban megittunk. Aztán lefeküdtünk. Én aludtam, Drusza pedig szenvedett. Mert horkoltam. Sajnálom!

Várjuk a Szüzeket

A kötelező póló már megvan

Egyiptomi díszletek

Egy fiaskó

Szombat este Sopy meghívott minket Bikini koncertre. Egy éves a kolozsvári Paprika Rádió és ez alkalombol szervezték ezt a koncertet. Mondjuk a gondok már itt kezdődtek, ugyanis az minden volt csak nem szervezés.

Pár ezer embernek – transindex mondja, hogy 5000 néző volt – egy bejárat volt biztosítva. És ott sem lehetett jeggyel bejutni, ugyanis valami okostóni kitalálta azt, hogy mi lenne karkötőt is adni a népnek. Ezt ki is írták a bejárat fölé egy papírlapra. Amit persze csak a bejárat előtt lehetett elolvasni. Lett is ebből tumultus. A karkötőt egy alcsony ürge osztogatta, ki sem látszott a tömegből. Szopatás a saját pénzemen. Negyedórányi tülekedés után elegem lett belőle és megfogtam Andreát, hívtam Atit és Carment és megfordultunk a bejárat felé. Karkötő nélkül. És egyszerűen benyomtuk magunkat a bejáraton. Kár hogy nem állított meg senki, nagyon jól esett volna egy kis üvöltözés ezen címeres ökrökkel akik így megszopattak minket.

Amit nem értek, az a kolozsvári magyarság alázatossága. Ezeknek az embereknek nem tűnt fel mekkorát szopnak?

Na jó, bejutottunk. Aztán rá negyed órára bejutottak a többiek is. Karkötővel együtt. Karcsiban fel is ment a pumpa és üvöltözött egy kicsit a szervezőkkel. Szerintem túl szoft volt…

Odabenn újabb szopatás (ez már egy ilyen este volt): 4 lej egy üdítő. Szerencsére egy makacs hűléssel kínlódtam, ezért nem is érdeklődtem a sör felől. Lehet a gutta megütött volna…..

A koncert maga nem volt nagy szám: egy akusztika mentes teremben, a mi helyünkről csak a basszus gitár és a dob hallatszott. Ebből kis komikum is kerekedett: a gitáros szerintem legalább a Metallica soraiba képzeli magát, úgy adta magát a színpadon. Hosszu haját rázta, forgatta, rángatta a gitárt. Sajnos nekem úgy tűnt mintha néma filmet néznék, ugyanis a gitarszolókból semmi nem jött át. D. Nagy hozta a formaját: belekapaszkodott a mikrofonba és ennyi.

Kezdetnek benyomtak három újabb nótát. Közönség nem igazán csípte. Pár egyén kivételével, akik biztos már berúgtak a terembejövet előtt. Aztán jöttek a slágerek: Adj helyet, Részegen ki visz haza, Nehéz a dolga a katonának, ésatöbbi. Persze, ezeket a közönség ismerte és zengte is. Legalább megmentették a helyzetet, mert másképp Lajcsit alig lehetett hallani.

Aztán jött a viszlát és elvonult a banda. Persze, 30 másodperc taps után visszajöttek. Meglepi itt volt, ugyanis az elsó ráadás a Temesvári vasárnap volt. Hát ha kedvet akartak evvel elvágni, akkor sikerült. Nagy idióta kell légy, hogy ráadásnak egy hangszeres, lassú számot nyomjál.

Még volt egy nóta, már nem is tudom mi, de biztos a klasszikus slágerekből. És aztán, hála a pipéknek, vége lett. Fenyő Miki bát már nem vártuk meg. Elég volt a múmiákból! Ja!, és több Bikinit nem kérek….